“Egy termelésütemező rendszerbe való beruházás sokkal nagyobb érték, mint egy gépberuházás! De ezt ma még sokan nem értik! De amikor majd Ők is rálépnek erre az útra, és megismerik a lean-t, a termelésütemezést, akkor majd megértik ennek az értékét!”

Ezzel a mondattal kezdtem egy múlt heti cikkem a LinkedIn-en, amelyet Böröcz Andrással, a Prospera Europe Kft. minőségbiztosítási vezetőjével készült beszélgetés alapján publikáltam.

De, hogy miért is van ez? Erről kezdtünk el beszélgetni.

Sajnos azért, mert Magyarországon (ugyanúgy, mint Európa számos más országában is) a gépberuházások mögé sorolják a termelésütemező szoftvermegoldásba való beruházást, amikor a következő éves költségvetés tervezése folyik, hiszen kézzel foghatóan több terméket tudnak legyártani egy új géppel. Ezzel ellentétben egy termelésütemező rendszer bevezetése minimum 8-10 hónapba telik és konfliktusokhoz is vezethet abban az esetben, ha nincs mögötte egy elkötelezett és dedikált felsővezető.

Sokan még mindig nem tudják elengedni az eddigi gyakorlatot, az úgymond „szétmakrózott Excel” táblákat és „Béla bácsi úgyis itt van már ezer éve, Ő jobban tudja” gondolatokat, hiszen  „Így szoktuk csinálni” és eddig bevált, ezért  a jövőben is ugyanígy mindent meg fogunk tudni oldani – mondják.  Igen ám, de ezzel teljesen elvetik az innováció lehetőségét, és beáll az „egy helyben toporgás”.

Azonban idén megtörte ezt az állandóságot a koronavírus és a gyártási folyamatok radikális átalakítására lett szükség a több hónapos leállás / visszaesés után, hogy a termelést vissza tudják állítani a vírus megjelenése előtti állapotra. Ezáltal az eddigieknél is erősebben előtérbe került a veszteségek minimalizálásának igénye. Ha megnézzük a LEAN világban megkülönböztetett hét veszteséget, számos felmérés igazolja, hogy közülük a cégek számára a legmagasabb költséget a túltermelés, a várakozás, a készletek és a szállítás okozzák. Ezeknek a veszteségeknek a fő oka pedig a termelés nem megfelelő tervezése, ütemezése. Ezek 99 %-át viszont meg lehet szüntetni egy jó termelésütemező megoldással, és a tervezési órák is csökkenni-, a terv megbízhatósága azonban növekedni fog.

De mégis mi az, amit még elvárhatunk egy termeléstervező és ütemező rendszertől?

Hogy megoldja a termeléstervezés és ütemezés feladatokat úgy, hogy egy zárt rendszerben biztosítja a gyártási rendelések határidejének megtartását, az erőforrások minél hatékonyabb kihasználását, a raktári készletek optimális szinten tartását, és a termelés alacsony költségét.

A termelési terv készítésekor a meglévő rendeléseket és a rendelkezésre álló kapacitásokat együtt kezeli a rendszer és a már beütemezett gyártási rendelésekkel ötvözve adja ki az optimális termelési tervet. A rendszer elvégzi a finomprogramozást – azaz a termelésütemezést – amikor a tervet egy végrehajtható ütemtervvé alakítja át egy előre definiált ütemezési logika alapján. Ezáltal megadja a gyártási műveletek optimális sorrendjét, figyelembe véve az erőforrásigényeket, a technológiai, időbeli valamint a kapacitáskorlátokat. Az ütemező rendszer értékes információt tud biztosítani egy hirtelen bekövetkező változás esetén, amikor gyors és azonnali döntés meghozatalára van szükség, és ezzel forradalmasítani lehet a hirtelen változásokra való reagálást. Lehetőséget biztosít a határidők pontosabb becslésére, illetve megtartására a jelenlegi gyártási folyamataink leképzésével, a folyamatbeli függőségek és korlátok megtartásával. Így elmondható, hogy a termeléstervező- és ütemező szoftvermegoldás támogatja a gyártó cégek hatékonyságának növekedését és ezzel egyidejűleg a kívánt versenyelőny elérését.

Egy termelésütemezési rendszer sikeres bevezetése előtt megvannak a kötelező lépések, amelyeken szigorúan végig kell menni.
Kérdés esetén vegye fel velünk a kapcsolatot.